A Magyarországi Baptista Egyház rövid története


A kálvinizmust évtizedekkel megelőzve, 1523-ban, a lutheranizmussal szinte egyidőben érkeztek az első anabaptista reformátorok Magyarországra, Schrőter Kristóf, majd Fischer András és Kisszebeni János. Dr. Zoványi Jenő református teológiai professzor. A reformáció Magyarországon 1565-ig című könyvében részletes pontossággal tárgyalja a magyarországi anabaptisták mozgalmát, azok puritán életét, üldöztetését és vértanúságát. Ő emelt hazánkban először méltó emléket a mártír prédikátornak, Fischer Andrásnak. Fischer András és társai munkássága nyomán a bemerítő mozgalom az Alföldön Debrecenig, Erdélyben pedig a havasokig terjedt.

A kálvinizmust évtizedekkel megelőzve, 1523-ban, a lutheranizmussal szinte egyidőben érkeztek az első anabaptista reformátorok Magyarországra, Schrőter Kristóf, majd Fischer András és Kisszebeni János. Dr. Zoványi Jenő református teológiai professzor. A reformáció Magyarországon 1565-ig című könyvében részletes pontossággal tárgyalja a magyarországi anabaptisták mozgalmát, azok puritán életét, üldöztetését és vértanúságát. Ő emelt hazánkban először méltó emléket a mártír prédikátornak, Fischer Andrásnak. Fischer András és társai munkássága nyomán a bemerítő mozgalom az Alföldön Debrecenig, Erdélyben pedig a havasokig terjedt.

Fischer 1540-ben történt kivégzése nem veti vissza a baptizmust. 1563-ban a velencei követ úgy látja, hogy »a magyar urak nagy része lutheránus vagy anabaptista« (Marcali, Világtörténet VIII. k. 376. old.). Erdélyben Bethlen Gábor fejedelem 1621-ben kezdte el a morvaországi anabaptisták letelepítését. A folyamatos üldözés, amelynek egyik végső fázisát Mária Terézia 1763-as dekrétuma indította el, gyakorlatilag fölmorzsolta az anabaptizmust. Csak szórványosan lelhető fel közel egy évszázadon át. 1848. március 15- én kitört a forradalom. Az 1848-as törvények nekünk, baptistáknak igen jelentősek...

1846-ban Hamburgból hat bemerített fiatalember indult haza. Közülük kettő Bécsben, kettő Pécsett, kettő pedig Pesten kezdett missziót. Rottmayer János pesti úttörő munkája igen eredményes. A baptista misszió második megszervezése az ő nevéhez fűződik. 1873. március 6-án érkezett Meyer Henrik Pestre. Ő volt Istennek az a kiválasztott szolgája, aki harmadszor szervezte meg a baptista missziót hazánkban. Azóta töretlen ez a munka az egész Kárpát-medencében. Az újjászervezés utáni évek fontos eredménye, hogy a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján, a szükséges okmányok (hitvallás, szervezeti szabályzat) benyújtása után 1905-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a baptistákat elismert vallásfelekezetté nyilvánította a 77092/1905-ös számú miniszteri körrendelettel. 1947-ben az országgyűlés a XXXIII. törvényben egyenjogúsította a vallásfelekezeteket... 1998. dec. 10-én írtam alá – mint a Magyarországi Baptista Egyház elnöke – a történelmi egyházak és a Magyar Kormány között létrejött megállapodások egyikeként a Baptista Egyház és a Kormány megállapodását. A Baptista Egyház egyházi státuszát első körben ismerte el a Parlament 2010-ben. A baptisták a világon a legnagyobb protestáns közösség. Magyarországon közel 300 településen vannak jelen, létszámuk mintegy 50 000 fő. Dr. Kocsis Elemér debreceni református professzor szerint a reformátusok és baptisták között az egyetlen lényeges különbség, hogy a baptisták csak hitvalló felnőtteket keresztelnek teljes vízbemerítéssel.

Kiskunlacházán 125 éve alakult baptista gyülekezet, az első imaház 85 éve épült. Hálásak vagyunk Istennek azért, hogy fölépülhetett az új imaház, és hogy mostantól minden vasárnap délelőtt 10 órakor istentiszteleteket tarthatunk a régi-új helyen.


2012. november 1. - dr. Almási Mihály